A szálerősítésű betonok múltja, jelene és jövője
1999.01.05 18:06
Dr. Balázs L. György és Polgár László
Vasbetonépítés 99/1.
| Megállapítások A szálerősítésű beton alkalmazása hazánkban az elmúlt évtizedben óriásit fejlődött. A fejlődés megmutatkozott egyidejűleg a száltípusok, a betontechnológia és a különféle alkalmazások területén. Jelen cikkben a 0,1 -2,0 V% száltartalmú, elsősorban acélszálas betonokkal foglalkoztunk. A szálak anyaga főként acél, műanyag, üveg vagy szén. A kísérletek igazolták, hogy a szálak hatására nő a beton szívóssága (energiaelnyelő képessége), törési összenyomódása, szakadó nyúlása, fáradási szilárdsága, ütőteherrel szembeni ellenállása, repedésáthidaló és vízzáró képessége, ill. műszálak esetén csökken a frissbeton repedésérzékenysége. Acélszálak alkalmazása esetén a szerkezeti elemek nyírási teherbírása nő, és előfeszített tartó feszítőbetéteinek erőátadódási hossza, valamint behúzódása csökken. Műanyagszálak alkalmazása esetén nő az elem tűzállósága. Mindezek elősegíthetik a tartósság növelését, az építési idő lerövidítését és esetenként a hagyományos vasalás helyettesítését. A felsorolt jellemzők mértéke jelentősen függ a szál típusától és a száltartalomtól. A szálerősítésű betonok fő alkalmazási területei jelenleg: betonpadozatok, kőzetmegerősítés, bányabiztosítás, alagútelemek, csövek, térburkolatok, homlokzati panelek, vékony előregyártott elemek, javítások, páncélszekrények, páncéltermek. A szálak alkalmazásában további fejlődés várható. A szálak kedvező hatásukat azáltal fejtik ki, hogy a betonban - mint ágyazó anyagban - ébredő belső repedések tovaterjedését korlátozzák, a repedéseket szétosztják. Mint látható, a szálerősítésű betonoknak sok kedvező tulajdonsága van, de nem tekinthetők csodaszernek minden felvetődő kérdésre. A szálak kedvező tulajdonságai csak megfelelő bedolgozással és utókezeléssel érvényesülnek, egyébként a porozitás (légzárványosság) növekedésére és a szilárdság csökkenésére kell számítanunk. |